GLORIA VICTIS 2017

Élménybeszámoló

Idén mi is részt vehettünk a Rákóczi Szövetség által létrehozott programban, ahol Erdélyi fiatalok utazhattak ki Budapestre, az ’56-os forradalmi megemlékezésre. Nagyon mozgalmas programjaink voltak. A szállásunk a Váci úton, a Vitta hotel volt. Három egyetemista kísérőt kaptunk magunk mellé, akik nagyon kedvesek és közvetlenek voltak. Bármilyen kérdésünk is volt próbáltak kielégítő választ adni. Miután elfoglaltuk a szálást, elmentünk vacsorázni a Stoczek Menzára.

Itt láttuk igazán, milyen sokan vagyunk résztvevők ezen a rendezvényen. Este 7 órára a Nemzeti Színházba siettünk. Itt néztük meg a "Körhinta” című darabot. Lenyűgöző volt. Az egész zenés-táncos előadás nagyon mozgalmas és érzelemdús hatást keltett. Az Oszi fényképeket készített, hogy itthon is megmutathassuk, milyen pompás, szép nézőtéren vagyunk.

Második nap reggeli után a Budapesti Köztemetőbe mentünk, ahol az 56-os forradalomban kivégzett hősökre emlékeztünk (301-es parcella). Majd a Nemzeti Múzeumba látogattunk el, ahonnan indultunk ebédelni. Ebéd után megható megemlékezés a Műegyetemen, ahol többek között Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke is beszédet tartott. A fáklyás felvonuláson is részt vettünk az egyetemtől a Bem-térig. Eléggé eláztunk, sajnos eleredt az eső. Innen vacsorázni indultunk majd a szállásra mentünk. A hazaindulás napján az egyetemen megnéztük a "Kincsem" című magyar filmet. Nagyon jó volt. Személy szerint odáig voltam érte. Ebéd és hazaindulás. Ez a néhány nap, amit kint töltöttünk igazi vérfrissítés volt számomra.  Miklós Emese Márta, Pető Erika

 

Pénteken 2017.X.20-án éjjel 3 órakor indultunk el a Patkóból.  A határhoz értünk szombat reggel 9-kor, onnan már csak 4 óra volt hátra Budapestig. Délben 14:00 órakor megérkeztünk, és elfoglaltuk a szállásunkat a Vitta hotelben. Megkaptuk a programokat és egy Rákóczi Szövetség feliratú pólót. Megtekintettük a Körhinta című előadást a Nemzeti Színházban. Vasárnap reggeli után múzeum-látogatásra került sor a Nemzeti Múzeumba. A Köztemetőben megnéztük a 301-es parcellát, ahova Nagy Imrét temették el. A bemutató kisfilm is nagyon megható volt. Sok fiatalt kivégeztek akkor. 11:30-kor elmentünk ebédelni, majd átmentünk a Műegyetemre. Itt ünnepi megemlékezésre és Koszorúzásra került sor. Megérkezett a várva-várt fáklyás felvonulás a Műegyetemtől a Bem térig, ahol kb.11 kilométert gyalogoltunk, jól megvert az eső is, de attól függetlenül nagyon szép és jó volt. Visszamentünk a szállásra, lefürödtünk, megmelegedtünk és reggelig hülyéskedtünk. Hétfőn reggel korán keltünk, mert kellett pakolni, reggelizni és indulni a Műegyetemre, ahol folytatódtak a megemlékezések. Emlékeiket, ifjúkori élményeiket osztották meg velünk Gulyás Gergely és Kónya Imre. Gyerekként, fiatalon sodródtak bele az eseményekbe. Megható volt minden.  Egy nagy előadóteremben megnéztük a Kincsem című filmet, ami nagyon jó volt. Szuper jó volt a szálloda és nagyon jók voltak a programok. Baricz Norbert, Szélyes Norbert, Ilyés Szabolcs

 

 

Szerintem a Gloria Victis rendezvény legünnepélyesebb mozzanata a fáklyás felvonulás volt, a Duna partján a műegyetemtől a Bem szoborig. Amikor kiértünk az épületből, osztogatták a fáklyákat. Az előttünk lévőktől, egymástól meggyújtottuk és jól feltartva vittük, hogy ne égessük meg magunkat. Nem tudtuk, milyen sokat kell menni, de nem is éreztük a fáradtságot. Megálltunk az 56.os emlékműnél, majd továbbindultunk a Bem szoborig.  Itt is volt koszorúzás, szép beszédek hangzottak el.  Végig esett az eső, de egy idő után már nem zavart. Elénekeltük a Szózatot, amit a jelenlévők kívülről tudtak. Aztán autóbuszokkal vissza a Műegyetemre. Ott az 1956-os hősök tiszteletére szóló komolyzenei koncert zárta a napot. Vasárnap reggel kicsit szomorú voltam, hogy már csomagokkal ülünk fel a buszra, és ilyen gyorsan eltelt ez a pár nap.

Hazafelé a buszban már jó hangosak voltunk, ami azt jelenti, mindenki felszabadultan, boldogan beszélgetett barátaival. A lányok szép népdalokat énekeltek, jól esett bekapcsolódni. Éjszaka fél kettő körül érkeztünk haza, szüleink vártak a Patkóban. Remélem, lesz még ilyen kirándulás.  Iszpáisz Hunor, Bencze Botond, Ambrus Hunor

Székelyudvarhely, 2017-10-28